Prof. dr. Molnár Márk, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének kutatója tartott inspiráló előadást „Tudományos kutatás: fele játék, fele gyötrelem” címmel 2025. november 25-én az Eötvös József Főiskolán.
Az eseményt a főiskola Tudományos Diákköri Tanácsa szervezte. A résztvevőket dr. Pump Luca adjunktus, a tanács elnöke köszöntötte.
Az előadás betekintést nyújtott a kutatói pálya kettős természetébe: a kreatív felfedezés örömébe és a mindennapi kihívásokba. A professzor klasszikus gondolatokkal indítva – a modern idegtudomány és orvostudomány úttörőit idézve – hangsúlyozta a kíváncsiság, a kitartás és az igazság szeretetének szerepét a tudományban. Hozzátette, hogy a mai kutatói munka sokkal gyorsabb ütemet és állandó alkalmazkodást követel, miközben a fokozódó verseny és a korlátozott erőforrások tovább növelik a terhelést.
Az előadás során felidézte szakmai pályájának fontos állomásait: a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg-elmeklinikáján kezdett munkájától, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében végzett tevékenységéig, illetve az Egyesült Államokban (Houston Medical Center és a Baylor College of Medicine) tett tanulmányútjain szerzett nemzetközi tapasztalataiig. Kiemelte, hogy pályája során a klasszikus analóg műszerektől a modern digitális EEG-rendszerekig jutott, és ma a nemlineáris pszichofiziológiai kutatások élvonalában dolgozik.
Az esemény második részében a kognitív idegtudomány aktuális kutatási irányait ismertette. Az EEG-alapú vizsgálatok és nemlineáris módszerek segítségével feltárta, hogyan kapcsolódnak össze az agyi hálózatok a kognitív teljesítmény során. Példákon keresztül mutatta be, hogy az agy működése hogyan változik különböző életkorokban, és milyen hatással van rá az alkohol. Kiderült, hogy a homloklebeny aktivitása – ami a figyelem és a memória szempontjából fontos – nehezebb feladatoknál erősebben nő a fiataloknál, míg időseknél kevésbé. A kutatás azt is vizsgálta, hogyan dolgozik össze a homlok- és a fali lebeny, mert ezek együttműködése kulcsfontosságú a gondolkodásban és a feladatmegoldásban. Külön hangsúlyt kapott az Alzheimer-kór korai felismerésének lehetősége és a hosszú távú követéses vizsgálatok fontossága. A komplex rendszerek és a káoszelmélet pszichológiai alkalmazásáról is szó esett. Az agy működése dinamikus, nemlineáris rendszer, amelynek megértése új matematikai és hálózati megközelítéseket igényel. A kutatócsoport nemlineáris pszichofiziológiai vizsgálatai ezen kihívások megoldására törekednek.
A hallgatóság értékelte a személyes szakmai tapasztalatokkal átszőtt, ösztönző előadást, amely rávilágított a kutatói életútban rejlő nehézségekre és kínálkozó alkalmakra egyaránt.
