Tehetségpont, hallgatói aktivitás az Eötvös József Főiskolán
1. A tudományos munka, diákköri tevékenység jogszabályi háttere
A 2005-ös felsőoktatási törvény (CXXXIX törvény) részletesen szabályozta a felsőoktatási intézmények működési feltételeit, szervezeti felépítését, szerveit, jogait, kötelességeit, valamint többek között az oktatók jogait és kötelességeit is. A törvény elvárja az oktatóktól a következőket a különböző munkakörökben: „87. § (1) Ha a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere szigorúbb előírást nem tartalmaz
a) a tanársegédi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori képzés megkezdése,
b) az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktorjelölti jogviszony létesítése.
(2) A főiskolai docensi munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá rendelkezzék megfelelő szakmai gyakorlattal.
(3) A főiskolai tanári és az egyetemi docensi munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson, továbbá rendelkezzék megfelelő, az oktatásban szerzett szakmai tapasztalattal.”
Ez annyit jelentett, hogy minden oktatónak számolnia kellett azzal, hogy amennyiben időben nem teljesíti a követelményeket, munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnhet. Ennek következtében az egyébként is folyó kutató tevékenységek, publikálások, előadások száma erőteljesen növekedett. Gyarapodtak a konferencia-részvételek, gyarapodott a PhD tanulmányokat folytatók száma. Az oktatók többsége kutató munkájába igyekezett bevonni az érdeklődő, tehetséges hallgatókat, így a tudományos diákköri munka is élénkült.
A Pedagógiai Fakultáson/ Neveléstudományi Karon a kutató munka legfontosabb eredményei a tanítóképzéshez kapcsolódtak, főleg tantárgy-pedagógiai jellegűek voltak, valamint kiegészültek a kisgyermekkori idegen nyelv elsajátítására vonatkozó vizsgálatokkal, készség- és képességfejlődést vizsgáló eredménymérésekkel, nemzetiségi identitástudatra vonatkozó vizsgálatokkal.
A pedagógia-pszichológia témák között kisiskolák pedagógiai problémái, óvodai nevelési kérdések, differenciálás kérdései jelentek meg, gyarapodtak az óvodás korosztályra vonatkozó, valamint tantárgyak módszertani kérdésire vonatkozó témák, romológiai kutatások, a nyelvi-kommunikációs kutatások között a pedagógus magatartására és tantermi kommunikációjára vonatkozó vizsgálatok.
2.Tehetségpont a Főiskolán
A tehetséggondozás minden formájának célja az érdeklődő hallgatók bevonása a tudományos kutatómunkába, a tudományos érdeklődés és módszertani felkészültség kialakulásának és fejlődésének segítése.
Az Eötvös József Főiskolán, az 1870. óta működő Tanítóképző Intézményben is már a kezdetektől – amikor még középfokú tanítóképzés folyt – a diákok magas szintű oktatását célozta meg a vezetőség. A szükséges taneszközökön túl (falitérképek, históriai rajzok, zongora, hegedű, különböző gyűjtemények, gyűrűhinta stb.) az oktatók saját tudományos munkásságuk gyűjteményeivel is gazdagították a repertoárt. Az érdeklődő tanulók fejlődésére nagy gondot fordítottak, tanórákon kívül is foglalkoztak tudományos kérdésekkel, olvastak idegen nyelvű – főleg német – szakirodalmat. Az általános ismereteket meghaladó tudásbázis elsajátítását segítették a különböző programokkal, sport- és önképzőkörökkel.
1959-ben a tanítóképzés felsőfokúvá vált a 26/1958. számú rendelet értelmében. A hallgatók szakmai fejlődésének elősegítése már ebben az időben is diákkörökben történt, egyre nagyobb hangsúlyt fektettek az irodalmi életre és az énekkari munkára, illetve továbbra is fontos maradt a sport.
Az Eötvös József Főiskola a modern korunk kihívásait és lehetőségeit figyelembe véve csatlakozott a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács hálózatához, így 2010. november 30-tól Regisztrált Tehetségpont vagyunk, majd eredményes munkánk elismeréséül 2015-ben elnyertük a Kiváló Tehetségpont címet.
A Tehetségponton belüli munkát a Tehetséggondozó Tanács koordinálja, a Tehetséggondozó Tanács elnöke tanácskozási joggal bárkit meghívhat a Tehetséggondozó Tanács ülésére, illetve bárkit felkérhet a Tehetséggondozó Tanács munkájában való részvételre. A tanács feladata a Főiskola tehetséggondozó programjának koordinálására és képviselete.
Az EJF Tehetségpont négy nagy területen végzi tevékenységét: tehetségazonosítás, tehetséggondozás, tehetség-tanácsadás, hálózatban történő együttműködés. A program célcsoportja szorosan kapcsolódik főiskolánk képzési profiljaihoz, vagyis óvodáskortól a főiskolás fiatal felnőttekig foglalkozunk a tehetséggondozás elméletével és gyakorlati megvalósításával egyaránt.
Küldetésünknek tartjuk a pedagógusképzés területén Főiskolánk óvópedagógus és tanító szakos hallgatóinak felkészítését az óvódás és kisiskolás korú tehetségígéretek felismeréséhez és fejlesztéséhez. A hallgatóknak lehetőséget biztosítunk Család- és gyermekvédelem differenciált szakmai ismeretek elsajátítására modulba építve, továbbá fakultáció keretein belül minden diákunknak hozzáférést biztosítunk az óvodai és iskolai tehetséggondozás elméleti és gyakorlati alapismereteinek elsajátításához. A speciális gyakorlati munka megismertetése érdekében a hálózatot a Tehetségpontként regisztrált óvodákkal és általános iskolákkal is építjük. További feladatunk a tehetséges hallgatók mesterképzések irányába való orientációja.
Az Eötvös József Főiskola tehetséggondozó programjának elsődleges célja, hogy elősegítse a hallgatókban rejlő tehetség kibontakozását.
a) A program részeként olyan pályamodellt és lehetőségeket nyújt a hallgatók számára, amelyek a jövőre nézve biztonságos környezetet ígérnek a maximális szellemi kibontakozáshoz.
b) A tehetséges hallgatókat a Főiskolára történő felvételtől egészen a végzésig támogatja.
c) Az óvópedagógus és tanító szakos hallgatóknak lehetőséget biztosítunk az óvodai és általános iskolai tehetséggondozás gyakorlati megvalósításába való betekintésre.
Hálózatépítés által kapcsolatokat létesítünk már Tehetségpont és leendő Tehetségpont óvodákkal és általános iskolákkal annak érdekében, hogy felkészítsük őket leendő szakmájuk speciális szakmai területének elsajátításához. A legjobbak számára tanácsot adunk érdeklődésének megfelelő Msc szakon való továbbtanuláshoz.
Segítünk a megfelelő mesterszak kiválasztásában, illetve külföldi tanulmányi ösztöndíjak (ERASMUS) elnyerése érdekében kapcsolatot tartunk külföldi felsőoktatási intézményekkel is. Kutatási programjaink során a hálózati együttműködésre (hazai és külföldi egyetemekkel, kutatóintézetekkel) törekszünk, s ezekbe a programokba lehetőség szerint bevonjuk kiváló képességű hallgatókat is.
A tehetséggondozás szervezeti keretét az Eötvös József Főiskola Tehetséggondozó Programja teremti meg, egységes rendszerbe foglalva az eddigiekben is jól működő formákat (tudományos diákkörök, szakkollégium, hálózatok).
A tehetséggondozás elsősorban a szakcsoportokban, illetve intézetekben történik, alapját a témavezető oktatók irányításával végzett hallgatói kutatómunka (TDK, OTDK-ra való felkészítésük) képezi.
A tehetséggondozó program tartalmilag egyéni munkaterv szerint végzett speciális képzést jelent, amelynek nem valamely kötött tanterv teljesítése jelenti a célját, hanem a képzés során létrehozandó, tudományos/művészeti igénnyel mérhető szakmai produktum.
A tehetség megnyilvánulására, bemutatására lehetőséget biztosítunk programok szervezésével, továbbá feladatunknak tartjuk a példaképek bemutatását is. Pl.: Állásbörze, Innovációs nap, Szakkollégiumi rendezvények, Mutasd Meg Magad stb.
3.Tehetséggondozási formák
A tehetséggondozás formái, szervezeti keretei a tudományos diákkörök, szakkollégium, sportkörök és rendezvények, művészeti (irodalmi, zenei) műhelyek, karrierépítő programok, innovációs műhely.
3.1.Diákköri munka
„A tudományos diákköri tevékenység a minőségi értelmiségi képzés fontos területe, a tehetséggondozás legfontosabb, legjelentősebb formája a hazai felsőoktatásban. Az indulástól alapfeladata és lényege: a kötelező ismeretanyag elsajátításán túl, önálló kutatásokat folytató, érdeklődő, törekvő hallgatók és segítő, lelkes tanáraik „alulról épülő mozgalma”. A diáktudományos munka az alsóbb években kezdődő, gyökerező, folyamatos tutoriális (mentor) jellegű hallgató-tanár műhelymunka, szakmai kapcsolat, amely már az alapképzés idején lehetőséget ad a hallgatóknak az önálló alkotó tevékenységre, egy-egy tématerület és az alkalmazható kutatási módszerek, eszközök mélyebb megismerésére, a kötelező tananyag elsajátításán túlmutató új ismeretek megszerzésére, továbbá hozzájárul a hallgatók tudományos kutatói pályán való elindulásához, s ezzel a szakmai, oktatói, kutatói utánpótlás, a magyar tudományos elit kinevelődéséhez.”
A tudományos diákköri mozgalom 2001-ben már fél évszázados múltra tekintett vissza, a küldetés fenti megfogalmazása erre a múltra történő visszatekintéskor született a mozgalom akkori vezetői tollából.
A 70-es évek közepén Pszichológiai, Pedagógiai, Néprajzi, Nyelvjárásgyűjtő, Oroszmagyar Stilisztikai Tudományos Diákkör működött az intézményben. A 94 hallgatóval hat oktató foglalkozott. A diákkörök Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végezték munkájukat, amelynek elvi irányítója és összefogója a kétévenként újjáválasztott Tudományos Diákköri Tanács. Az évek során a diákköri munkát vezették Keszthelyi György, Dr. Hanitz Tiborné, Dr. Molnár János, Dr. Sztanáné dr. Babits Edit, Dr. Hárs György, Dr. Bíró Violetta.
Az intézményi versengés után a legjobb pályamunkák az Országos Szakmai Konferencián /OSZK/, majd később a kétévente megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencián /OTDK/ kerültek bemutatásra.
Ahogy országosan, intézményünkben is folyamatos volt a diákköri munka, melyet a hallgatók által ─ oktatói támogatással, ─ létrehozott körökben, a hallgatók által választott tanár elnök és hallgatók közül választott titkár irányított/irányít. Helyi konferenciákra évente sor került/kerül intézményen belül lehetőséget biztosítva a hallgatói kutatómunka eredményeinek bemutatására. A kétévente megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencia különböző szekcióiban való szereplést a helyi támogatással, és a beküldött munka két lektor általi elfogadással lehet elnyerni. A szekciókban történő szereplés, a megszerzett helyezések a hallgató és a küldő intézmény igényes munkájának bizonyítékai. 2001-től országos megmérettetésen a következő eredményeink születtek:
| 2001 | 3 fő vett részt | 2 második helyezés |
| 1 harmadik helyezés | ||
| 2003 | 2 fő vett részt | 1 harmadik helyezés |
| 1 különdíj | ||
| 2005 | 5 fő vett részt | 1 hetedik helyezés |
| 1 ötödik helyezés | ||
| 1 harmadik helyezés | ||
| 2 első helyezés | ||
| 2007 | 9 fő vett részt | 2 negyedik helyezés |
| 1 hatodik helyezés | ||
| 2 hetedik helyezés | ||
| 4 részvétel dicsérettel | ||
| 2009 | 10 fő vett részt | 1 második helyezés |
| 2 különdíj | ||
| 7 elismerő oklevél | ||
| 2011 | 12 fő vett részt | 2 második helyezés |
| 1 harmadik helyezés | ||
| 5 elismerő oklevél | ||
| 7 különdíj | ||
| (egyes hallgatók többféle elismerésben részesültek) | ||
| 2013 | 11 fő vett részt | 1 második helyezés |
| 3 különdíj | ||
| 7 elismerő oklevél | ||
| 2015 | 8 fő vett részt | dicsérő oklevél |
| 2017 | 2 fő vett részt | dicsérő oklevél |
| 2019 | nem volt hallgatónk az országos rendezvényen |
A 2010-es évek közepéig az intézmény diákkörének hallgatói egyre növekvő számban vettek részt a tudományos munkában, és az országos megmérettetésen is elismeréssel szerepeltek.
Az évtized második felében az intézmény olyan nehézségekkel szembesült, melyek jelentősen csökkentették az eredményességet ezen a területen. A hallgatói létszám több ok miatt csökkent, demográfiai hullámvölgy éreztette hatását, valamint az intézmény jövője kapcsán felmerülő tervek, bizonytalanságok miatt erősebben éreztette hatását a pécsi és szegedi egyetemek képzéseinek elszívó hatása. Mivel központi intézkedések nyomán képzésekről kellett lemondani, így mind a hallgatói, mind a diákköri munkában már tapasztalt oktatói létszám is megfogyatkozott. Az intézménybe érkező fiatal oktatók erőfeszítéseire van szükség a további eredmények eléréséhez. Ennek eredményei a diákköri munka területén néhány év alatt fognak megjelenni, más területeken azonban érzékelhető a folyamatosság. A diákok tudományos munkájának támogatásáért, a folyamatosan, több éven keresztül folytatott eredményes konzulensi tevékenységért az oktatók elnyerhetik a Mestertanár címet, melyet az
országos díjkiosztó ünnepségeken vehetnek át az érintettek. Intézményünkből 1999-ben Dr. Sztanáné dr. Babics Edit részesült ebben a kitüntetésben, valamint Fáy András Díj elismerésben, mivel az előző országos rendezvényeken a hallgatói közül nyolcan értek el helyezést.
Az évek során oktatóink közül a következők kaptak diákköri munkájukért országos elismerést:
- 1977-ben Dr. Hanitz Tiborné: Emlékplakett és oklevél
- 1977-ben Stein Jánosné: Emlékplakett és oklevél
- 2001-ben Tudással Magyarországért Emlékplakett: Raicsné dr. Horváth Anikó
- 2001-ben Tudással Magyarországért Emlékplakett: Dr. Sztanáné dr.Babics Edit.
3.2.Szakkollégium
A Szakkollégium szűkebb tudományos kört ölel fel. A szakkollégiumban a hallgatók az általános műveltség szintjét meghaladó előadásokon vehetnek részt. Ezen előadások nyilvánossá tehetőek, főiskolai hallgatók vagy teljes mértékben külsős érdeklődők előtt is megnyithatók. Az előadásokról az előadó beleegyezésével hangfelvétel készíthető, amely a szakkollégium internetes oldalain nyilvánosságra hozható. A szakkollégisták egyénileg vagy csoportosan tudományos kutatásban vehetnek részt. A kutatás témája választható a Szakkollégiumi Tanács által meghirdetett témák közül, de egyéni kutatási tervvel is lehet jelentkezni. Szakkollégiumi tevékenységnek minősül, ha a szakkollégista a kötelező félévi kreditmennyiségen túl további kurzust vesz fel, és annak vizsgakövetelményeit teljesíti. A kurzus elvégzéséért kredit nem számítható be, az indexbe nem kerül be, a kurzus oktatója a kurzus elvégzéséről igazolást ad ki. A szakkollégista önálló publikációt készíthet kutatási témákból. A szakkollégisták részére a tanév elején felmért igényeknek megfelelően ingyenes nyelvi kurzusok hirdethetők. Egyéni kutatási terv benyújtása vagy saját témájú publikáció esetén a szakkollégista kötelezően témavezetőt választ a főiskola oktatói közül. Egy témavezető mellett egy vagy két szakkollégista folytathatja szakmai munkáját. A szakkollégium a szakkollegium.ejf.hu címen külön honlapot üzemeltet, melyen elérhető az aktuális félévre vonatkozó programterv, az aktuális, megrendezésre kerülő események, programbeszámolók. A szakkollégium munkáját a minél szélesebb nyilvánosság előtt végzi, ezért a munkája során keletkező tudományos eredményeket, a publikációra érett tanulmányokat, az ott elhangzó előadásokat, stb. internetes oldalaira kihelyezi, vagy tanulmánykötet formájában publikálja. Szakkollégium keretei között kutatási eredményekről számolnak be az oktatók, az érdeklődő hallgatók kutatási programokba történő bevonására is van lehetőség.
3.3.Tanulmányi versenyek
Az oktatók feladata az iskolán belüli, illetve az intézményen kívüli tanulmányi versenyek figyelemmel kísérése, az érintett hallgatók kiválasztása, felkészítése és versenyre kísérése. Minden évben részt vesznek hallgatóin a Rózsa Borka nevével hirdetett óvodapedagógiai versenyen, melyen az elmúlt években kéz alkalommal is megnyertek.
Ugyancsak szerepelnek hallgatóink a tanítók számára rendezett különböző tantárgypedagóiai és matematikai versenyeken, gyarapítva a helyezések számát. Sportrendezvényeken ugyancsak eredményesen szerepeltek/szerepelnek hallgatóink.
3.4.Művészeti jellegű tevékenységek
Ének
A főiskola kulturális életének igazi motorja az Ének-zenei szakcsoport, majd az énekzene és a rajz szakcsoport összevonásával létrejött Művészeti nevelési és a Közművelődési tanszék oktatói. Intézményi szinten ezt a munkát a Kulturális, később a Közművelődési Bizottság koordinálta, irányította.
Az ének-zene művelésének szintje a tantervi előírásokon túl nagyban függött az azt oktató tanárok személyiségétől, felkészültségétől, művészi képességétől. Intézményünk abban a szerencsés helyzetben volt és van, hogy a kezdetektől rendelkeztünk ilyenekkel Herr György, majd Vígh László, dr. Gaszner István, Pethő Attila, s napjainkban dr. Kosóczki Tamás és Bakacsi Zita személyében. Az éneklés, az énekkari, a kamarakórusi, kamarazenekari, a dalárda-tevékenység haladó hagyomány volt és maradt intézetünkben.
1973-ban bevezetett új oktatási rendszerben, rangjukat megemelve, az ének-zene és a rajz kötelező szakkollégiumi stúdium lett.
1970-től Vígh László /aki 1957-től a városi KISZ énekkar, majd ennek jogutódjaként a Bajai Liszt Ferenc Kórus karnagya is volt/ és Sasi János vezetésével az intézeti énekkar sikerrel szerepelt az Éneklő Ifjúság című rádióműsorban, a Keszthelyi Egyetemi Zenei Fesztiválon, a kétévente megrendezésre került Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napokon, a városi és intézményi ünnepségeken.1982-ben aranyjelvényes minősítést nyert, műsorukról lemezfelvétel készült.
A kamarazenekar 1979-ben alakult Antal István vezetésével, s 1984-ig működött. E rövid idő alatt is a Főiskolás Napokon bronz minősítést szerzett.
A főiskola énekkarát Vígh László nyugdíjba vonulása /1990/ után Sasi János, Antal István és Bakacsi Zita vezette. Az utóbbi nevéhez fűződik a vegyes kamarakórus létrehozása és egyre sikeresebb szereplése is.
A főiskolai énekkar napjainkban is számos helyi és városi program szereplője, tevékenységével hozzájárul a hallgatók tehetséggondozásához is.
2010-ben dr. Kosóczki Tamás megjelenése a főiskolán új impulzust adott a főiskola ének-zenei életének. Oktatói tevékenysége mellett intézeti rendezvényfelelős és a versenyekre a hallgatók felkészítője lett. Bakacsi Zitával közösen támogatja, segíti a hallgatók zenei tehetséggondozását az alábbi formákban:
- A hallgatók ének-zenei kultúrájának növelése érdekében Kórusének fakultációt vezettek be, amelyre a tanító és óvodapedagógus hallgatók mellett a főiskola bármely szakos hallgatóit szívesen fogadják. A kurzus résztvevői évente többször a társadalmi ünnepek, március 15, október 23, a főiskolai jubileumi megemlékezésein, karácsonyi közösségi vacsorán, tanévnyitó és diplomaátadó ünnepségek alkalmával kulturális műsort készítenek és adnak elő. Tevékenységüket nagy önállósággal, projektmunka keretében végzik, a tervezés, szervezés, a megvalósítás és az értékelés minden fázisában részt vesznek. Az ének-zene műveltségterületes hallgatók önálló karvezetéssel is bemutatkoztak. A műsorok állandó szereplői a német, horvát és cigány nemzetiségi szakirányos hallgatók is, akik közreműködésükkel részt vesznek a térség nemzetiségi hagyományainak ápolásában is. Ennek egyik megnyilvánulása volt a 2013-ban évben szervezett, táncház-sorozat is, amely nagy népszerűségnek örvendett a hallgatók körében. Nagy népszerűségnek örvendett mind a hallgatók, mind az oktatók körében a Táncoló főiskola társastáncra alkalmat biztosító sorozata, ahol külső szakemberek oktatták a vállalkozó szelleműeket.
- Az 2015-ben Kreatív zenei műhely kezdte meg működését. 2017-től már levelező tagozaton is. Célja a hallgatók zenei tehetséggondozása, valamint lehetőséget biztosít önkifejező készségük fejlesztésére. Alternatív zenei produkciókat készítettek elő, amit bemutattak a főiskolán kívül is az óvodai és bölcsődei szakmai gyakorlóhelyeken. Ezzel is tovább gazdagodott a főiskola szakmai kapcsolata a város köznevelési intézményeivel. A képzés támogatására eszközvásárlás is történt.
Rajz
A rajz, mint tantárgy az ének-zene mellett hagyományosan fontos tantárgya volt és maradt a tanítóképzésnek. Egykori kiváló művésztanárok /id. és ifj. Éber Sándor, Miskolczy Ferenc, Tóta Gyula/ után 1969-től Klossy Irén, 1972-től Weinträger Adolf, 1975-től Kovács László, 1978-tól Szalontai György oktatták a rajz és a hozzá kapcsolódó képzőművészeti és módszertani tárgyakat. Napjainkban dr. Horváth Csaba oktatói és művészeti, és Dr. Marczin István szervezői tevékenységét kell kiemelnünk.
A képzőművészeti nevelésnek új teret nyitott a TK Galéria, mely 1980-ban alakult Kovács László vezetésével. Rövid idő alatt a realista alapú képző- és fotóművészek fórumává vált, s lehetővé tette művésztanáraink, tehetséges hallgatóink, a partnerfőiskolák művészeinek bemutatkozását, a város művészeteket kedvelő közönsége számára a szemléletalakítást, formálását. 2010-ben az EJF Kortárs Galéria nevet vette fel. Fő célkitűzése a Kárpát-medencei kortárs képzőművészet bemutatása, megismertetése, elfogadtatása. Dr. Marczin István irányításával szervezi, támogatja és koordinálja az EJF közművelődési és művészeti tevékenységét. Ennek egyik lényeges eleme a szakmai és a képzőművészeti ismeretterjesztő és képzőművészeti kiállítások szervezése, rendezése és lebonyolítása valamint az ehhez kapcsolódó szakmai, művészeti és egyéb pályázatok kiírása, kezelése és lebonyolítása.
Az Országos Képzőművészeti Biennálét 2007 óta szervezi a főiskola. Témái tematikája egyetemes: VÍZ és ÉLET. Műfaja, technikája kötetlen.
A Duna és általa meghatározott természeti környezet, valamint a térség történelmi – benne kulturális − művészeti múltja predesztinálta a várost, benne a főiskolát a biennálé helyszínéül.
Első kiállításán (2007) 37 alkotó 57 munkája szerepelt. Minőségi és mennyiségi tényezők indokolták, hogy a II. Országos Víz és Élet Képzőművészeti Biennálé kiállítására (2009) a meghívásos módszert alkalmazzanak a szervezők.. 132 (köztük 7 külföldi) alkotó jelentkezett 226 munkával. Közülük az országos zsűri 92 művész 122 munkáját tartotta kiállításra alkalmasnak. Sikeres pályázat révén 2009. évi biennálé bekerült a Kreativitás és Innováció Európai év hivatalos európai és hazai programjába. A III. Országos Víz és Élet Képzőművészeti Biennálén 2011-ben 104 művész 149 zsűrizett alkotása volt látható. A kiállítás helyszíne a város központjában lévő /a Norvég Alap támogatásával, 2011 áprilisára elkészülő multikulturális funkciójú, európai színvonalú épületegyüttes/ a Bácskai Kultúrpalota volt. (Baja, Szentháromság tér 3. – Szabadság u. 3.) A magyar uniós elnökség időszakának 2011 első féléve egyik Magyarország számára is fontos témája a Duna-stratégia volt. Ezért is fokozott érdeklődés előzte meg a Dunához kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat. A biennáléval összefüggő feladatok abszolút többségét, beleértve az anyagi alapok megteremtését is mindeddig az Eötvös József Főiskola vállalta és végezte.
Irodalom
Az Irodalmi színpad több évtizedes hagyományok alapján különböző kulturális seregszemlékre, prózamondó és kiejtési versenyekre, házi ünnepségekre készíti fel a hallgatókat. 1970-től Nagy Géza, majd Bálint László, 1976-tól Késmárki Júlia, 1978-tól Balázsi Károly vezette. 1980-tól az együttes színjátszó studióvá alakult, melyet Némethné dr, Böhm Edit irányított. A későbbiekben Besír Anna lett a felkészítő. Az ő nevéhez fűződött az Iskoladramaturgia nevű fakultáció bevezetése.
A főiskola valamennyi szakának hallgatói számára 2004-ben meghirdetett fakultatív tárgy, az Iskoladramaturgia lehetőséget ad az irodalmi-kulturális rendezvények megszervezésére, megtartására. A pedagógiai munkától – ugyanis főleg a tanító szakosokból álló kurzus – pedig nem áll távol a szervezés, a szereplés, a közösségi munka. A kurzus résztvevői elsősorban forgatókönyv-írását kapják feladatul. /Szövegkönyv és mozgás – koreográfia, hanganyag, színpadterv, díszlet, jelmez és műsor-prezentációs anyag készítése./ Az elkészített forgatókönyveket a nappalis hallgatók adják elő. A kurzus hallgatói adják évről-évre az évnyitó, diplomaosztó, díszdiplomás ünnepségek irodalmi részét. 2017 óta drámapedagógia képzettségű oktató kapcsolódott be a képzésbe, ennek eredményei 2018-ban mutatkoztak meg az intézményi műsorok, a város közoktatási intézményeiben történt főiskolai fellépések minőségében. A hallgatók megismerkedtek olyan drámapedagógiai módszerekkel, amelyek a későbbi munkájukban hasznos segítséget nyújthatnak. Ezen felül természetesen ők maguk is megtapasztalhatták a drámapedagógiai eszközök fejlesztő hatását, erősödött a hallgatók önkifejezése, gondolkodáskészsége, kooperatív készsége fejlődik, a főiskolai életben is könnyebben megállják helyüket.
Fotó, film
A főiskolai Fotókör létrehozása Kovács László nevéhez fűződik, aki maga is fotós, elsősorban szociofotós minőségében lett elismert. A későbbiek során Ligeti László, majd Fischbekné Horváth Ildikó közreműködésével virágzott a fotózás a hallgatók körében.
A filmklub 1979 óta működött rendszeresen. A mintegy 200 fővel működő klub zömmel a főiskola hallgatóinak és oktatóinak sorából szerveződött. Később a klub az Eötvös Művelődési Egyesület keretein belül működött, működik tovább.
Néptánc
1985-ben több sikertelen kísérlet után megszerveződött a néptáncegyüttes Nagy Dezső főiskolai oktatónk vezetésével. Gyors felfutás következett az együttes életében, mert rövid idő alatt 15 alkalommal lépett fel, s a megyei fesztiválon „Ezüst I.” kategóriát nyerték el.
Az együttes további működése már a Gemenc Néptáncegyüttes néven aratta sikereit Baján, a megyében, sőt országhatárokon túl is. Az utánpótlás nevelése érdekében munkájukba bevonták a gyakorlóiskolák tanulóit is. Az együttes főiskolai tagjai közül az évek során több minősített néptáncoktató került ki.
3.5.Sport
Az Eötvös József Főiskola kis főiskolának számít alacsony hallgatói létszámmal, és szűkös anyagi forrással, melyből a sporttevékenységek és a sportszerek finanszírozása nehezen vagy alig valósulhatott meg. Főiskolai keretek között egy sportegyesület működik, az Eötvös József Főiskola Baja KSE (Kézilabda Sportegyesület), a többi sportágban nincsenek szervezett keretek.
2014-ben a Sport a felsőoktatásban című TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV pályázat „B” komponensében elnyert pályázat az Eötvös József Főiskolának lehetőséget kínált az intézményi sport átfogó fejlesztésére. Ennek keretében megvalósult: felsőoktatási sportiroda létrehozása, hallgatói sportszolgáltatások bevezetése (fejlesztése), az önkéntes, rendszeres testmozgás és a tudatos, egészséges életmód népszerűsítése, sportprogramok, versenyek rendezése, továbbá a tehetséges élsportolók számára kettős életpályamodell (kiemelkedő sporteredmények + diploma), ezen belül a mentor- és tutorrendszer kialakítása.
A Sportiroda lehetőséget teremt arra, hogy a tehetséges hallgatók a számukra megfelelő mozgásforma által adaptív módon vezessék le feszültségüket, és a szellemi terheléshez megfelelő fizikai hátteret biztosít számukra. (Elérhetőségük: https://ejf.hu/hallgatoi-szolgaltato-iroda/sportiroda/)
A fejlesztés alapvető célja a hallgatók rendszeres testmozgásának elősegítése, nagy tömeget megmozgató, és mindenki számára elérhető sportolási lehetőségek megteremtésével, új sportés túralehetőségek, táncházak bevezetésével, a csapatjátékok erősítésével, illetve másik célja az egyes intézményi versenylehetőségek biztosítása. Hosszú távú cél az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása különböző társas mozgásprogramok, valamint sport- és életmód tanácsadói szolgáltatások bevezetésével.
A kiemelkedő sporteredményekkel rendelkező hallgatók számára felkínáljuk aktív kapcsolatainkat a sporttehetségeket összefogó bizottságokkal, szervezetekkel, pl. a Baja, a „Vizek városa”-ként célul tűzi ki, hogy az EJF felsőoktatási sport fejlesztési tervében kiemelt helyet kapjanak a vízi sportok (evezés, kajak, kenu, vízi táborok), és azon belül is a sárkányhajózás.
Éves rendszerességgel megrendezésre kerülő alkalmak a nyitó sportrendezvény, a Kikelet Félmaraton, Házi Focibajnokság, Sárkányhajó verseny, Záró sportrendezvény, Mikulás 5tusa, Halloween 5tusa, Eötvös Kupa.
A heti rendszerességgel megvalósuló programok a következők: gerinctorna, aerobic/pilaerobic, spinning, úszás, floorball, röplabdázás, labdarúgás, sárkányhajózás, önvédelem.
A kilenc sportlehetőség heti 2 órában került bevezetésre a 2013/2014. tanév tavaszi szemeszterétől, és félévente egy-egy sportág változtatásával működik. A hallgatók számára a sportág kiválasztásának segítésében három csatorna áll rendelkezésre: 1. sportágválasztó, 2. sportirodai munkatárs ajánlása, 3. sportportál.
A Hétpróba túrasorozat a 2013. májusban készített felmérés alapján került bele az EJF Sportmodell programjába, hiszen a kérdőívet kitöltő hallgatók 40,4 %-a jelölte meg a kerékpártúrát, és ezzel a sportkínálati paletta élére került. A gyalogtúrázás is a hét legkedveltebb mozgásforma közé tartozik, és a választ adók 30 %-a jelölte meg ezt a lehetőséget. A két túraprogram mellett nem hagyhattuk figyelmen kívül a bajai vízparti lehetőséget tekintve a vízitúra lehetőségét sem, ezzel is erősítve a sárkányhajózás közösségteremtő, csapatkohéziós erejét, illetve a vízi jártasság megszerzését.
3.6.Karrierépítő programok
Ahhoz, hogy a friss diplomások minél könnyebben és minél nagyobb eséllyel helyezkedjenek el a mára már telített munkaerőpiacon, elengedhetetlen bizonyos ismeretek és technikák elsajátítása. Az a szakmai tudásanyag nem elegendő, amit az oktatási intézményekben megszerezhetnek. Szükség van arra is, hogy világos céllal rendelkezzenek, ne érjék őket váratlanul a rájuk váró események és szakmájuk határterületén is otthonosan mozogjanak. Ehhez nyújt segítséget a felsőoktatásban a karrier-tanácsadás. Az Eötvös József Főiskola Karrier Központjának célja, hogy az intézmény szolgáltatásainak, kapcsolatrendszerének fejlesztésével fokozza a főiskola végzős hallgatóinak munkaerő-piaci versenyképességét, támogatva karriertervezésüket. Feladata felkészíteni a hallgatókat a munkaerő-piacra történő átmenetre, a munkáltatóval való találkozásra, megkönnyíteni a munkába állást, informálni a pályakezdőknek szóló lehetőségekről.
A hallgatói, karrier és öregdiák szolgáltatások által a Főiskola jelenlegi hallgatói számára jobb hallgatói életminőséget biztosít, illetve lehetőséget kompetenciáik felmérésére, fejlesztésére, az egykori hallgatói számára pedig az anyaintézménnyel fenntartott kapcsolatok ápolását kínálja. Ezek által az intézmény kapcsolati tőkerendszere erősödik, versenyképessége javul, megítélése pozitívan változik. A kapcsolat javulása által a DPR (diplomás pályakövetési rendszer) megvalósítása szintén hatékonyabbá válik, hiszen a visszajelzési hajlandóság javul a végzettek körében.
dr. Kanizsai Mária - dr. Sztanáné dr. Babics Edit
